df
FELIRATKOZÁS A HÍRLEVÉLRE!
Tudás, kaland, egzotikum
  
  

Múzeum épülete

A Magyar Földrajzi Múzeum épülete Érd egyetlen megmaradt műemléki kúriája, melyet 1840-ben Batthyány Fülöp herceg építtetett. Az 1838-as árvíz után kialakuló új települész,  Érd – Újfalu szélére eső forgalmas országút mellett fogadó céljából épült és a Batthyányk címerállata alapján a Pelikán fogadó nevet kapta.
Klasszicista stílusjegyei alapján feltehetően Hild József vagy Pollack Mihály, esetleg valamelyik tanítványuk tervezhette. Későbbi magánbirtokosai voltak: báró Sina György (1848-51), báró Sina Simon (1851-1876), gr. Wimpffen Viktor, gr. Wimpffen Simon, gr. Károlyi Imre (1911-26). Az épület – hosszú ideig birtokló tulajdonosairól – Wimpffen-kúria néven vált ismertté a köztudatban.

A főépület 68×14 méteres téglafalai sóskúti (szarmata) mészkő alapra épültek. Az utcai homlokzat közepén lévő főajtó felett félköríves lunetta van, az épület felső homlokzatán pedig – a timpanont kivéve – ereszpárkány húzódik. Az udvari középső oszlopcsarnokos portikusz (eredeti főbejárat) szintén timpanonos és négy egyszerű dór jellegű oszlop tartja. A tornác eredetileg nyitott volt. A főépülethez tartozott a kocsiszín, végében műhellyel, kutakkal és az istállók, egyikben a cselédség lakhelyeivel.

 

Érd község 1926-ban vásárolta meg Károlyi Imre gróftól az épületet. Az egyik szárnyában a Szent István Polgári Fiúiskola, a másikban a csendőrség kapott helyet. 1942-ben költözött az épületbe Ófaluból a községháza (1950-től tanácsháza). A kiköltöző iskolát ekkor a befalazott és osztálytermekre tagolt kocsiszínben helyezték el, az iskola igazgatójának pedig egy kis házat építettek a kert végében. A főépület és a kocsiszín közé az 1970-es években egy oda nem illő toldaléképületet építettek a tanácselnöki rezidencia és irodák számára. 1983-tól a Magyar Földrajzi Gyűjtemény (későbbi Múzeum) és a Zenei Könyvtár költözött a főépület keleti szárnyába, míg a másikban megmaradt a Házasságkötő Iroda és még néhány más tanácsi szerv. 1988-ban a múzeumé lett a nyugati szárny is a Házasságkötő Irodáig, mely 1990-től szintén múzeumi funkciót kapott. 2001-ben a műemléki épületegyüttes rekonstrukciója során a főépületet rendbe tették, az oda nem illő, utólagos építményeket lebontották, és a kert is megújult. 2012-ben EU-s pályázatból a városközpont-fejlesztés keretében a tetőtérben előadóterem, kiállítótér, és múzeumpedagógiai kabinet került kialakításra.

Köszönetünket fejezzük ki mind az 1983-ban a múzeum elhelyezését biztosító Mógor Béla tanácselnöknek, mind a bővítést, felújítást segítő polgármestereknek, Harmat Bélának és T. Mészáros Andrásnak.