Érd a középkorban

Érd a középkorban – Mindennapi élet Érden a 13−16. században

A mai Érd területén már az őskorban is megtelepedett az ember, a Duna-part melletti rész a bronzkortól napjainkig szinte folyamatosan lakott volt. Az Árpád-korban a mai város területén több település is létezett: Érd, Székely, Kőkert és Berki, de folyamatosan lakott csak a mai Ófalu városrészen található Érd település volt. Érdet, mint települést 1243-ból fennmaradt oklevél említi először. A települést vagy bizonyos részeit a következő évszázadokban adták-vették, végül Ákosházi Sárkány Ambrus szerezte meg az 1500-as évek elején. Nevéhez jelentős építkezések kapcsolódnak: a mai Szent Mihály-templom helyén álló egykori Szent György templom gótikus stílusú kibővítése, és érdi udvarházuk felépítése is a későbbi Szapáry vagy Sina kastély helyén.

Az Érd középkora kiállítás segítségével a látogatók megismerhetik az egykor itt élő emberek mindennapi életét. A középkorban az emberek veremházakban éltek, ahová leginkább csak aludni jártak, napközben odakint éltek, ott is főztek, tevékenykedtek a szabadtéri tűzhelynél. A középkori jobbágyok árpát, lencsét, rozst, hüvelyeseket, káposztát termeltek, gyümölcsök közül pedig a szőlőt, szilvát, almát, körtét és diót. A nemesek húst, a jobbágyok inkább kásákat és híg főzelékféléket ettek, de jelentős szerepe volt a halászatnak is. A kiállítás bemutatja a korszak jellemző öltözetét, illetve jellegzetes mesterségeit – bemutatunk egy kovácsműhelyt és egy vízimalmot is –, és bepillantás kapnak Sárkány Ambrus érdi birtokos egykori udvarházába.

Tablók száma: 10 darab

Falukép
Veremház
Istálló
Földművelés
Duna-part
Vízimalom
Kovácsműhely
Piac
Udvarház
Főúri szobabelső

A kiállításhoz foglalkoztató füzet is igényelhető. (Lehoczki Zsuzsanna (2019): Érd775 – foglalkoztató füzet)