Gál Cecília Burma

Burma egyike a világ még szinte érintetlen területeinek. Elszigeteltsége miatt keveset tudunk ennek a csodálatos országnak a jelenéről és múltjáról. A mon nép volt az első, amelyik az Irrawady folyó völgyében letelepedett. Ez a folyó a Himalájában ered és kétezer kilométeren át végig hömpölyög az országon a Bengáli-öbölig. Ha Egyiptom a Nílus ajándéka, akkor Burma az Irrawady folyóé. Utak híján a szállításokat ezen a folyón bonyolítják és innen öntözik a rizsföldeket is.

A burmaiak a legbuzgóbb buddhisták a világon. 800 000 szerzetes él az országban. Minden burmai otthonában egy, vagy több oltár található. A burmaiak népük eredetét is összekapcsolják a buddhizmussal. Évszázadok során királyságok tűntek föl és harcoltak egymás ellen. Romboltak, építettek és színes, csodálatos kultúrát hagytak maguk után. Egykor Marco Polot is lenyűgözték építészetük és kultúrájuk csodái. Elszenvedték a mongol pusztítást, évszázadokon át húzódó kegyetlen háborúkat vívtak a Thai Birodalommal.

1886-ban a britek gyarmatosították az országot. A második világháborúban Burmában volt a délkelet-ázsiai hadszíntér fő frontvonala. A dzsungelen át 300 000 ember menekült Indiába, de közülük csak 30 ezren maradtak életben. 1948-ban az ország függetlenné vált Burmai Unió néven. 1962-ben a demokratikus rendszert katonai puccsal döntötték meg. Mai államformája katonai diktatúra. Az ország nevét a katonai junta Burmáról Mianmarra változtatta. A főváros pár éve Yangon helyett Nepjida lett. Ide turistákat nem engednek be.

Régi fővárosainak mindegyikéről – Bago, Bagan, Amarapura, Mandalay – egy-egy külön kiállítást is lehetne készíteni. A kiállítás próbál egy keveset bemutatni a kedves, szerény, udvarias burmai emberek életéről és a különleges látnivalókról.

A kiállítás megtekinthető 2022. május 29-ig, hétfő kivételével 10:00−17:00 óráig.