Világjáró esték
2024. október 15. (kedd) 18:00
Baráz Csaba (földrajztanár, természetvédelmi szakreferens BNPI): Tűzben született táj – A bükkaljai kaptárkövek titka
Belépődíj: 500 Ft
Helyszín:
Magyar Földrajzi Múzeum, 2030 Érd, Budai út 4.
Tűzben született táj – A bükkaljai kaptárkövek titka
Az Eger környékén kirándulva lépten-nyomon belebotlunk a bükkaljai kőkultúra emlékeibe. A kő-zetbe faragott hajlékok, barlanglakások mellett egyrészt a legeltető állattartás, pásztorkodás emlé-kei, a kőistállók, kőhodályok, pásztorszállások, másrészt a szőlő- és kertműveléshez, bortermelés-hez kapcsolódó lyukpincék, dézsmapincék, bújók sokaságát őrzi a dombvidék. Ennek a kőkultúrá-nak a legősibb képviselői a rejtélyes eredetű és rendeltetésű kaptárkövek.
A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni törmelékes kőzeteket a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. A zömében riolitos összetételű ártufák és ignimbritek alkotta térszínből a külső természeti erők preparálták ki azokat a kőkúpokat, sziklavonulatokat, amelyek oldalába ké-sőbb az ember fülkéket faragott.
A fülkés sziklák rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. E téma első ala-pos kutatója az egri történész-régész pap, Bartalos Gyula szerint a kaptárkövek pogány népek sír-emlékei voltak. Később az a nézet vált elfogadottá, hogy a kőfülkék a középkori erdei sziklaméhé-szet emlékei. A kaptárkövek rejtélye a mai napig nem oldódott meg, de a Balkánon és a Mediter-ráneumban fellelhető őskori megalitikus analógiák alapján inkább kultikus, áldozati szerepet tulaj-doníthatunk a kaptárköveknek.
Ezek a különlegesen szép természeti és kultúrtörténeti értékek a siroki Vár-hegy és a kácsi Kecske-kő között több nagy csoportban lelhetők fel. A legtípusosabbakat Szomolya határában (Vén-hegy, Kaptár-rét természetvédelmi területe), Cserépváralján (Mangó-tető – Nagykúp, Furgál-völgy, Csordás-völgy), valamint Eger környékén (Nyerges-hegy, Mész-tető, Cakó-tető) találjuk meg, eze-ket Egerből jelzett turistautakon kereshetjük fel.
