Érd történelmi emlékei
Minaret (Érd, Mecset utca)
A magyarországi minaretek a török hódoltság (16-17. század) emlékei. A minaret a mecsetekhez kapcsolódó, karcsú torony, ahonnan a müezzin imára hívta a hívőket. Magyarországon egykor több tucatnyi állhatott, de a legtöbbet a 17-18. század fordulóján, a török kiűzése után lebontották vagy átalakították. Mára mindössze három maradt fenn: Érden, Egerben és Pécsett, és kettő csonkán Esztergomban és Szigetvárott. Érd minaretje Ófaluban található, egykor egy dzsámihoz tartozott, ma magányosan áll. A dzsámi mára sajnos elpusztult, de a mai napig is látható érdi minaret a török időszak leglátványosabb építészeti emléke a településen. A minaret és a hozzá tartozó dzsámi a 17. században épült, 1626–1663 között. A minaret a magyarországi társaihoz képest alacsony, mindössze 23 méter. A lábazat keleti oldalán két méter magasságban félkör alakú ajtónyíláson keresztül jutunk az épületbe, ahonnan 50 lépcső fut fel a körerkélyig. A körerkély feletti karcsú kas és a félholddal díszített hegyes süveg feltehetően villámcsapás következtében pusztult el. 1970–1971-ben vasbetonból rekonstruálták a minaret körerkélyét, kasát és toronysüvegét. 2020-tól leromlott állapota miatt nem látogatható. A dzsámit a 18. század végén, 19. század elején a lakosság elbontotta, köveit helyi építkezéseikkor használták fel.
Az érd-ófalusi minaret jelenleg nem látogatható a vasbeton lépcső balesetveszélyes állapota miatt, ezért 2020 őszén lezárták az épületet.
Pestiskápolna (Érd, Külső Római u. 1/A)
A kápolnát Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére szentelték fel, mindhárman pestisszentek voltak, így a kápolna eredetileg pestiskápolna volt, azaz az elvonuló járvány emlékére, hálaadásból építette a falu közössége. A kápolna építése 1734–1747 között valószínűsíthető. A kápolna Szent Rókus és Szent Sebestyén szobraival volt díszítve, később a 19. század első felében kiegészült egy Szent Rozália festménnyel. Főhomlokzatán az oromfalba, kosáríves falfülkében egy sérült szobor látható.
Kálvária kápolna (Érd, Kakukk-hegy)
A kápolna építésének pontos dátumát is ismerjük: Dravecz József esperes megáldotta és letette a Kálvária hegyén építendő, a tövissel megkoronázott ülő Krisztus tiszteletére szánt kápolna alapkövét, majd 1749. március 24-én megáldotta az elkészült kápolnát.
A kápolnát báró Péterffy János, vagy a felesége Pongrácz Éva építtette, az elvonuló pestis emlékére. Részben az uradalom, részben a közösség tartotta fent.
A kápolna mellett harangláb állt egy 70 fontos haranggal. A kálvária három kőkeresztből állt a latrokkal és a Megváltóval, továbbá két kőszoborból, melyből az egyik Szűz Máriát, a másik Szent János evangelistát ábrázolta. Miséket évente többször, de főként nagyböjt idején minden pénteken celebráltak.
1827-ben a kápolnát teljesen felújították, új tetőt kapott, új tornyot építettek és kifestették. Nem sokkal később azonban, 1843. június 8-án villámcsapás okozta tűz következtében leégett. Az egyházközség patrónusa Batthyány Fülöp herceg rövid időn belül újjáépíttette a kápolnát, 1843. október végén ünnepélyes misével újra megnyílt a hívek számára.
Az épület a II. világháború alatt teljesen elpusztult, a jelenlegi épület rekonstrukció.
Árvíztábla (Érd, Szántó és Mecset utca sarkán álló épület)
Mielőtt a gát megépült volna a Duna-parton, a nagyobb árvizek többször elöntötték Érdet. A Római úton a hajdani Fehér Macska fogadó falán a legpusztítóbb árvizek magasságát jelzi a kéz. 1838-ban az árvíz hatalmas pusztítást végzett az akkori településen, a lakosság kétharmada fedél nélkül maradt. Az ár levonultával gyorsan megkezdődtek az újjáépítések, valamint az akkori földesúr Batthyány Fülöp a magasabban fekvő területen új városrészt alapított, a róla elnevezett Fülöpvárost (ma: Újfalu, Alsó és Felső utca). Érd-Ófaluban a kocsma falába beépített kőtábla nemcsak az 1838-as árvízre emlékeztet, hanem az 1876-os, és 1941-es árvizekre is, amikor a folyó kilépett a medréből, és teljesen elborította a tájat.
Szent Mihály-kút (Érd, Római út 8-12.)
Érd Ófalu Római út 8-12. szám alatt található a Szent Mihály-kút. Az ártézi kútból 470 méteres mélységből hozza felszínre a természetes ásványvizet. A kútházat Ágó Mátyás érdi főépítész tervei alapján építették meg 2017-ben. Az érdi gyógyvíz számos betegség kezelésére alkalmas. Reumatikus és degeneratív elváltozások, izomgörcsök, valamint reflux esetén is ajánlott. Magas kéntartalma miatt jellegzetes záptojás szagú.
Plébánia (Érd, Molnár u. 6.)
A templom újjáépítésével az Érden lelkészkedő ferences szerzeteseknek lakhelyre volt szükségük. Az első plébánia épülete valószínűleg nagyjából egy időben készülhetett el a templommal, azonban felújítás, karbantartás hiányában néhány évtized alatt lakhatatlanná vált. A ma is látható plébánia 1779-ben készült el. A patrónus, Illésházy János vállalta a költségeket, az építési munkát és az építőanyag szállítását a közösség ingyen végezte. A plébánia egy nagy szobából, konyhából és kamrából állt a cselédség részére, a plébános számára egy nagy és hat kisebb szobából, a káplánnak egy szobából. A ház mellett állt két istálló, külön a szarvasmarháknak és külön a lovaknak, mellette kocsiszín. A ház alatt boltozatos borospince, az udvar közepén zöldséges pince állt. Az udvart és a mellette lévő kiskertet szilárd fallal vették körül. A plébánia falán található Kereskényi Gyula plébános emléktáblája, aki Érd első helytörténész-régész kutatója volt.
Szent Mihály-templom (Érd, Szent Mihály tér)
Érd plébániáját 1695 körül alapították újra, a közösség a saját költségén a középkori Szent György-templom helyén, részben annak köveinek felhasználásával újította fel a templomot 1722-ben. A templom patrónusa a hívek kérése szerint lett Szent Mihály. 1718–1752 között boszniai ferences szerzetesek adminisztrálták a plébániát és látták el a papi teendőket. A tornyot 1774-ben építették a templomhoz. A belső tér a korszak katolikus templomaira jellemző, különlegessége, hogy padlósíkja a bejárat szintjénél 2 méterrel alacsonyabban van. A többször felújított belső térből a barokk főoltár, a keresztelő medence és a copf stílusú mellékoltárok maradtak meg eredeti formájukban. A névadó Szent Mihály szobra a szentély keleti falának szoborfülkéjében található. A templomhajó jobb oldalán egy kőből készült mauzóleum foglalt helyet, melyben báró Péterffy János két fia és lánya nyugszik. További három sírt találhatunk a templomban: az 1788. október 28-án elhunyt első érdi világi plébános Tomisich János a jobb oldali mellékoltár mellett, az 1789. január 23-án Pesten elhunyt gróf Illésházy Ferenc a bal oldalon, az 1795. június 13-án Érden tüdőbajban meghalt Marich Pál pesti segédlelkész pedig a templom közepén nyugszik.
Bogner Mária Margit síremléke (Érd, Szent Mihály tér)
Bogner Etelka Mária Anna Melencén (ma: Szerbia) született 1905-ben. Egy gyermekbetegség következtében mozgássérültté vált. 1927-ben belépett a Vizitációs Rend thurnfeldi kolostorába. Beöltözésére 1928. április 10-én került sor, a kolostorban a Mária Margit nevet kapta. Néhány hónappal később öt társával Érdre érkezett, hogy megalakítsák a rend első intézményét Magyarországon. A rendházban nevelőintézetet létesítettek, Mária Margit francia nyelvet és gyorsírást tanított. 1932. május 16-án örökfogadalmat tett, azonban a fogadalom után egészsége rohamosan gyengült, közel egy éves, türelemmel viselt szenvedés után 1933. május 13-án hunyt el.
Az alapító apáca első és egyetlen lakója volt a zárda temetőjének. 1955-ben egy rendezési terv kivitelezése miatt Bogner Mária Margit sírhelyét a Szent Mihály-templom kertjébe helyezték át. Boldoggá avatását már 1937-ben kezdeményezte Shvoy Lajos püspök. XVI. Benedek pápa 2012. június 28-án engedélyezte annak a dekrétumnak a kihirdetését, amely elismeri Bogner Mária Margit vizitációs nővér hősies erényeit. A nővért ettől fogva a ,,tiszteletreméltó” jelző illeti meg. A hősies erények elismerése az előfeltétele az illető boldoggá avatásának.
Nepomuki Szent János szobra (Érd, Szent Mihály tér)
Nepomuki Szent Jánost a hidak, folyók és a gyónási titok védőszentjeként tisztelik. Szobrai gyakran állnak vízpartokon és hidaknál szerte Közép-Európában, köztük Magyarországon is. A szobor a templom tornya előtt áll. A szobor papi ruhában, vállán hermelin palásttal, jobb karjában feszülettel, baljában fejfedő birétumát tartva ábrázolja a szentet. Fedetlen fejét enyhén balra hajtja. Ebben a megjelenésében a szokásostól eltérő, mivel a Nepomuki Szent János szobrok általában fejükön birétummal jelenítik meg a szentet. A szobor fejét glória övezi: acél karikán 5 darab hatágú fémlemez csillag látszik. – A szobor a 2. világháborúban megsérült, fejét elvesztette. 1998-ban végre restaurálták. A műemléki megmentő munkálatokat Deák Jenő végezte Szabó Péter főiskolai adjunktus szakirányításával. A szobrot megtisztították – így eredeti festett felülete előtűnt – puha kőanyagát megszilárdították, az elpusztult fejet analógiák alapján újra faragtatták. A rossz állapotú talapzatot az eredeti mintájára újra öntötték. A helyreállított szobor ismét a Szent Mihály templomkert kiemelt dísze lett.
II. Lajos emlékmű (Érd, Római u. - Kastély u. sarka)
1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulóján a Hadimúzeum kezdeményezésére Baranyay Nándor főjegyző és a Jézus Társaság érdi házfőnöksége emlékművet állított a Római út és a Kastély utca találkozásánál, a kastélyhoz vezető út elején. Az emlékmű felirata azt a néhány napot idézi vissza, amikor II. Lajos király Érden tartózkodott Mohács felé vezető útja során.
Az emlékművet egy római korból származó oroszlán díszíti. Az emlékmű másik ékessége az Ákosházi Sárkány család címere.
Érd-Ófalu elpusztult kastélya (Érd, Kastély u.)
Érd mára eltűnt kastélyát a források a 16. század elejétől említik, de helyén feltehetően már a 13. századtól állt egy erődítmény. A „kőkúria” első ismert említése 1519-ből való, amikor az Ákosházy Sárkány család birtokába jutott. Másfél évszázaddal később, házassági kapcsolatok révén a 17. század végén az Illésházyak örökölték, tőlük pedig Szapáry Péter bérelte 1675 és 1719 között. 1719-től 1828-ig az Illésházyak voltak az urai, majd két évtizeden át Batthyány Fülöp rendelkezett vele. 1848 és 1876 között a Sina család birtokában állt. E korszakban, 1869-ben báró Sina Simon neoreneszánsz stílusban átépíttette. Halála után a birtok a Wimpffen család kezébe került, mivel Wimpffen Viktor gróf feleségül vette a báró lányát, Sina Anasztáziát.
1911-ben gróf Károlyi Imre vásárolta meg az érdi uradalmat, aki az I. világháborút követően a kastély értékesítése és birtokainak részbeni felparcellázása mellett döntött.
1920-ban az épület a Jézus Társaságához került, majd 1928-tól az első magyar Vizitációs Rend működtette zárdaként egészen 1940-ig. 1940-ben a Katolikus Legényegylet Országos Testülete (KALOT) Népfőiskolája költözött falai közé. A 2. világháborúban a szovjet csapatok hadikórházat működtettek az épületben. Az államosítást követően folyamatosan romlott az állapota, végül 1971-ben lebontották, mára csak a támfal és a mögötte húzódó pincerendszer található meg.
Ma már csak néhány épületelem látható a kastélydombon, ahonnan remek kilátás nyílik a településre.
Szent Walburga szobra (Érd, Kastély u.)
Szent Walburga a parasztok és földművesek védelmezője. Hozzá fordultak bő termésért, az állatok szaporulatáért, valamint kutyaharapás vagy veszettség ellen. Tisztelete Magyarországon kevéssé ismert, helyi kultusza feltehetően a 18. század végén Érdre települő németekhez köthető.
Szobrát az Illésházyak állíttatták 1770-ben. Eredetileg mélykék ruhát viselt, aminek mára csupán apró festéknyomai maradtak fenn. A második világháború során a fej megsérült, kezei és attribútumai letörtek. Nem tudni bizonyosan, eredetileg mely jelképet tarthatott a kezében: liliomot, gabonát vagy olajos üvegcsét. Az alkotást 1999-ben restaurálták.
Kutyavár (Érd, Kutyavári u. 40.)
A Kutyavár vagy vadászkastély, Érd legrégebbi, 15. századi építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és pecérei számára. 1684-ben Lotaringiai Károly herceg rövid ostrom után elfoglalta és leromboltatta a várat. Köveit építkezésekhez hordták szét, a 19. században Batthyány Fülöp erdészházat építtetett a megmaradt kövekből.
A trapéz alakú épületnek ma már csak egy 7 méter hosszú felmenő fala áll. A kb. 25 méter hosszú északnyugati kőfal aljának külső falsíkja jól megfigyelhető. A mintegy 50 méter hosszú délnyugati fal 7 méter hosszú szakasza 2-3 méter magasan áll, a 70-75 cm vastag fal belső oldalán két homokkő konzol van. Ugyanennek a falnak lepusztult szakasza fölött áll egy 75 cm hosszú, mészkőből faragott konzol. Északkeleti fala kb. 30 méter hosszú volt, ez pusztult el legjobban, jobbára csak a terepalakulatok jelzik a helyét. A szintén 30 méter hosszú keleti falnál mindössze 7-8 méter hosszan figyelhető meg a külső falsík alja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Friss hírek, kiállítások, programok
Tartsa a kapcsolatot a múzeummal, és elsőként értesülhet új kiállításokról, eseményekről, tanfolyamokról, belépő túrákról és egyebekről.