A Múzeum történe
A Magyar Földrajzi Múzeum épülete Érd egyetlen megmaradt műemléki kúriája, melyet 1840-ben Batthyány Fülöp herceg építtetett.
Az 1838-as árvíz után kialakuló új településrész, Érd - Újfalu szélére eső forgalmas országút mellett fogadó céljából épült és a Batthyányk címerállata alapján a Pelikán fogadó nevet kapta. Klasszicista stílusjegyei alapján feltehetően Hild József vagy Pollack Mihály, esetleg valamelyik tanítványuk tervezhette. Későbbi magánbirtokosai: báró Sina György (1848-51), báró Sina Simon (1851-1876), gr. Wimpffen Viktor, gr. Wimpffen Simon, gr. Károlyi Imre (1911-26) voltak.
Érd község 1926-ban vásárolta meg Károlyi Imre gróftól az épületet. Az egyik szárnyában a Szent István Polgári Fiúiskola, a másikban a csendőrség kapott helyet. 1942-ben költözött az épületbe Ófaluból a községháza (1950-től tanácsháza). A kiköltöző iskolát ekkor a befalazott és osztálytermekre tagolt kocsiszínben helyezték el.
1983-tól a Magyar Földrajzi Gyűjtemény (későbbi Múzeum) és a Zenei Könyvtár költözött a főépület keleti szárnyába. A Magyar Földrajzi Gyűjteményt 1983-ban Balázs Dénes érdi geográfus alapította öt kontinensről származó néprajzi, természetrajzi gyűjtéseiből és a nagy magyar utazók kallódó relikviáiból. Ehhez a Magyar Földrajzi Tártsaság és dr. Becsei József nyújtott hathatós segítséget. A Magyar Földrajzi Múzeum gyűjtőköre azóta is a magyar geográfusok és utazók relikviái (tárgyi anyagok, kéziratok, levelek, naplók, fotográfiák) valamint a földrajzoktatás történetéhez kapcsolódó tárgyi emlékek.
A múzeum gyűjteményi anyagából az alábbi hagyatékok emelhetők ki: Cholnoky Jenő, Germanus Gyula, Tulogdi János, Bernard Le Calloch, Marczell Péter, Pinczés Zoltán, Déchy Mór, Teleki Sámuel, Sáska László orvos és Kutasi-Kovács Lajos hagyatékai, Nógrády György Húsvét-szigeti gyűjteménye, Szabó Ákos és Theész János térképgyűjteménye. Gyűjteményünk nagysága ma már 140 000 darabszámra tehető.
Az első állandó kiállítás Magyar utazók, földrajzi felfedezők címmel 1983-ban nyílt meg, majd ezt követte a kúria másik szárnyában 1988-ban A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállítás. Ekkor kapta meg az intézmény a múzeumi rangot.
2001-ben a műemléki épületegyüttes rekonstrukciója során a főépületet rendbe tették, az oda nem illő, utólagos építményeket lebontották, és a kert is megújult. A város lakóinak és vállalkozásainak adományaiból sikerült a padok, kandeláberek beszerzése. A múzeum kertjének növényzetét figyelemre méltó fajgazdagság jellemzi. Legszembetűnőbb faj a vadgesztenye, melyek lombjai uralják a kertet. Fafajai közül a kora juhar, lucfenyő és a dió, míg a cserjék közül a babérmeggy, Júlia-borbolya és a hóbogyó az említésre méltó növényfajok.
A múzeumkert ad otthon a magyar utazók szoborpanteonjának. Az első Kőrösi Csoma Sándor egész alakos szobra volt, melyet még 11 szobor és egy napóra felállítása követett. A szobrok felállítására a közadakozásnak köszönhetően került sor.
A kert szobrai az állítás idejének megfelelően:
1984 – Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) (Antal Károly alkotása)
1989 – Teleki Sámuel (1845-1916) (Domonkos Béla alkotása)
1990 – Stein Aurél (1862-1943) (Domonkos Béla alkotása)
1991 – Baktay Ervin (1890-1963) (Domonkos Béla alkotása)
1992 – Déchy Mór (1851-1917) (Domonkos Béla alkotása)
1993 – Teleki Pál (1879-1941) (Domonkos Béla alkotása)
1993 – Prinz Gyula (1882-1973) (Domonkos Béla alkotása)
1994 – Reguly Antal (1819-1858) (Domonkos Béla alkotása)
1995 – Almásy László (1895-1951)(Domonkos Béla alkotása)
1999 – Balázs Dénes (1924-1994) (Domonkos Béla alkotása)
2005 – Sáska László (1890-1978) (Domonkos Béla alkotása)
2007 – Vámbéry Ármin (1832-1913) (Domonkos Béla alkotása)
2007 óta látogatható a Hely- és Sporttörténeti Kiállítás, mely különálló épületet (2030 Érd, Felső utca 3.) kapott. 2011-ben Európai Uniós pályázatból a városközpont-fejlesztés keretében a tetőtérben előadóterem, kiállítótér, és múzeumpedagógiai foglalkoztató került kialakításra.
Itt nyílhatott meg 2014-ben a múzeum negyedik állandó kiállítása 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva címmel
.A tetőtéri kamarateremben látható a Szabadulás nélkül – Érd és környéke lakosai a Szovjetunió munkatáboraiban című kiállítás, míg a tetőtéri lépcső mellett kapott helyet az Érd elszórt természeti kincsei kiállítás.
Az épület felújítása, bővítése tette lehetővé, hogy ma már 6 állandó kiállítással, évente 2-3 időszaki kiállítással, konferenciákkal, családi rendezvényekkel és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk látogatóinkat.
TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK
MIKET LÁTHAT MÉG?
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Friss hírek, kiállítások, programok
Tartsa a kapcsolatot a múzeummal, és elsőként értesülhet új kiállításokról, eseményekről, tanfolyamokról, belépő túrákról és egyebekről.