Kelet-Afrika csodavilágában
Dr. Sáska László 1890-ben született a Maros menti Nagyenyeden, házuk pár percre volt a híres Bethlen Kollégiumtól. Itt kezdte meg tanulmányait. Különösen természetrajztanára, Szilády Zoltán, a neves zoológus volt rá nagy hatással: már másodévesként övé lett a legszebb rovargyűjtemény. Amikor csak tehette, felfedező- és gyűjtőutakra ment a Kárpátok közelebbi, távolabbi tájaira, később Dalmáciába és Boszniába is. Az orvosi egyetemet Kolozsváron kezdte meg és Budapesten fejezte be. Ekkor már harminc éves volt – közbejött a világháború, a trianoni elcsatolások. A háború után megnősült, lánya született, építette orvosi karrierjét.
Ha a természetbe vágyott, vadászni járt. Így telt el életéből egy újabb évtized. Majd az isaszegi lövészklubban megismerte Mojzsis Máriát – Pipikét –, és minden új irányt vett. 1933 februárjában végleg otthagyta addigi életét, isaszegi rendelőjét, és Pipikével nekivágtak Afrikának. Orvosként a trópusi betegségek kutatása, szenvedélyes vadászként pedig Afrika nagyvadjai vonzották a fekete földrészre. Afrikában először Szomáliában, Mogadishuban töltöttek pár hónapot, majd Hailé Szelasszié császár Abesszíniájában telepedtek le. Az olaszok betörése után, 1937-ben a britek uralta Tanganyikába mentek át. Többszöri költözés után végül a Meru vulkán lábánál, Arushában állapodtak meg, ahol Sáska doktor halála napjáig gyógyította betegeit.
A vándorkiállítás a Magyar Földrajzi Múzeumban őrzött Sáska László hagyaték fotóiból készült. A gyűjtemény legnagyobb részét özvegye, Sáska Mária ajándékozta a múzeumnak. A mázsányi súlyt kitevő anyagot a Magyar Tudományos Afrika Expedíció juttatta haza a tanzániai Arushából 1988-ban. Dr. Sáska László lányától, Endrédi Istvánnétól kapott dokumentumok szintén ebben az évben gazdagították tovább a gyűjteményt.
