Egyéb látnivalók
Fundoklia-völgy és a Gyurgyalag-tanösvény
A Tétényi- és az Érd-sóskúti fennsíkot elválasztó, Érd-Tárnok határán fekvő, 1,5 km hosszú, 10-30 méter mély karsztos szárazvölgy északnyugat-délkeleti irányban húzódik a város nyugati területén. Helyi jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 terület. Szép kilátás nyílik innen Érd délkeleti, Duna-parti részére, a Mezőföld északi területeire, tiszta időben pedig még a Velencei-hegység is szabad szemmel látható.
Noha az eredeti élővilág károsodott, a szarmata mészkőterületen és a foltokban előforduló löszön változatos élővilág alakult ki. Míg a völgy felső területeit száraz gyep foglalja el, addig a völgy mélyén a hűvös éghajlat hatására gyertyános-tölgyerdő magasodik. A területen 10-12 féle élőhelyen több, mint 300 növényfaj él, ebből 32 védett. A völgy jellegzetes növénye a kora tavasszal nyíló tavaszi hérics, illetve a májusban ezüst színben pompázó árvalányhaj fajok.
Az állatvilágról kevesebb adat áll rendelkezésre, de mintegy 1000 faj előfordulása lehetséges a területen, ebből 65 védett gerinces, és 23 védett gerinctelen faj jelenléte bizonyított. A völgy déli végén látható gyurgyalag-telep bizonyítja, hogy egykor itt fészkeltek ezek a színpompás madarak. 2009 óta a Fundoklia/Gyurgyalag-tanösvény mutatja be a völgy természeti és kultúrtörténeti értékeit, mely szabadon látogatható. Az 1700 méter hosszú tanösvény, melynek mentén 12 tábla jelöli a régészeti, geológiai, geomorfológiai értékeket, valamint a jellemző élőhelyek élővilágát is bemutatják.
A Fundoklia-völgy nemcsak természeti értékei miatt fontos terület, hanem régészeti jelentősége miatt is, ugyanis Neandervölgyi ősemberek vadásztelepét találták itt meg a szakemberek. A mintegy 50-80 ezer éves leletek azt bizonyítják, hogy a korabeli ősemberek rendszeresen vadásztak itt. 37 állatfaj mintegy 50 000 csontja, köztük barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú, gyapjas mamut csontok, valamint 900 darab, 61 féle, kavicsból készített, a vadászzsákmány feldolgozását lehetővé tévő szerszámfajta került elő. Az előkerült csontleleteket és kőszerszámokat részben a Magyar Földrajzi Múzeum őrzi, ahol egy állandó kiállítás több tárlóval és bőséges ismeretanyaggal várja a látogatókat.
A Fundoklia-völgyről 2014-ben tudományos ismeretterjesztő film készült „A kőbaltás ember - Érdi medvevadászok” címmel.
További információk itt: https://www.turistamagazin.hu/hir/fundoklia-volgy-evezredek-tuleloje-az-autopalya-arnyekaban
Sánc-hegy, Kakukk-hegy, Érdi-magaspart
Az Érd-Ófaluban található Kakukk-hegy mindössze 177 m magasságú, ám a Duna fölé mintegy 70-80 méter magasra meredeken emelkedő, közel 1 km hosszú, észak-nyugat dél-kelet irányba húzódó vonulat, amely valójában nem hegy, hanem a Mezőföld síkságának Érd-Ófalura és Érdi-szigetre néző 40-60 fokos lejtőszögű, északkeleti, északi kitettségű lejtője. A hegy elnevezést a Duna feletti relatív magassága és hegyszerű megjelenése miatt kaphatta. Ez lett hazánk 200. természetvédelmi területe, a magyarországi löszvegetáció utolsó menedéke. Fás és fátlan lösztársulások jellemzik, melyből a löszpusztai tölgyes – mivel sok helyen visszaszorult – fokozottan védett. A terület értékes növénye a Janka-sallangvirág, mely a legnagyobb termetű hazai orchidea faj, mintegy 70 példánya él a területen. Igazi különlegesség a zöldike, melynek itt van az egyetlen ismert hazai síkvidéki előfordulása. Kora tavasszal több mint kétszáz tő leánykökörcsin virít, míg a ritka vetővirág ősszel nyílik. Noha a látogatók elől elzárt élőhely, a domb lábától csodálatos látványt nyújt a tavasszal és nyáron virító pompázatos virágszőnyeg.
A Kakukk-hegytől rövid sétával érhető el a 163 méter magas Sánc-hegy, mely nevét a közel 300 méter hosszú kora vaskori, a Halstatt-kultúra által emelt sáncról kapta. A Sánc-hegyen az ember kihasználta a Duna közelségét, a löszdombok kínálta lehetőségeket, így már Kr.e. 2200 körül létesítettek itt települést. Ezt a középső bronzkorban, Kr.e. 1800-ban sánccal és árokkal erősítették meg, földvárrá alakították. A sánc közel 300 m hosszú 15 m széles építmény. A sűrűn lakott, több száz évig fennállt településen az új házakat az előzőek romjaira építették. Még a vaskor idején is volt itt település, sőt a római időkben is építettek ide őrtornyot. A II. világháborúban lövészárkokat, géppisztolyállásokat ástak ide.
A terület régészeti értékei miatt 1985 óta védett, ezért lösznövényzete természetközeli állapotú. Értékes növényei a macskahere és az igen ritka reliktum (maradvány) csikófark. Hazánkban kizárólag itt nő a vajvirágfélékhez tartozó, fokozottan védett élősködő deres szádorgó. Bár a földvár védelmében épült sánc területét sosem építették be, illetve művelték meg, a környéken annál inkább virágzik a szőlő és őszibarack termesztés. A közelben található a százhalombattai Matrica Múzeum.
A hegy keleti vége az Érdi-magaspart, amelynek agyagos, márgás fala 60 méterrel emelkedik a Duna szintje fölé. A Duna vize magas vízálláskor mossa a partot. Az Érdi-magaspartot gyakran löszfalként emlegetik, ez az állítás azonban nem teljesen felel meg a valóságnak, ugyanis a lösz homogén, egynemű anyag, míg itt egymás fölött agyag-, homok- és márga rétegek jelennek meg. Ez a lösznél idősebb képződmény 5-6 millió évvel ezelőtt a Pannon-tó sekély vizű üledékéből alakult ki. Innen kitekintve gyönyörködhetünk az elénk táruló dunai panorámában, és juthatunk le a Beliczay-szigetre.
A terület állatvilága rendkívül gazdag. Fészkel itt vörös vércse, a rejtett völgyoldalban építi várát a róka és a borz, és ritkán szem elé kerül az óvatos őz is.
További információk itt: https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/egy-titkos-dunakanyar-barangolasok-erd-ofaluban
Érdi Duna-part: Beliczay-sziget, Tőzike tanösvény
Az 1700-as évek végén valóban sziget volt, viszont az eltelt több mint két évszázad alatt mára a Duna folyam szigetet körülölelő mellékága elláposodott, aztán feltöltődött, sziget volta megszűnt, csak nevében maradt fenn. Így ma már száraz lábbal is átmehetünk a szigetre, hiszen az egykori mellékág a folyó-szabályozások hatására feltöltődött. Áradások alkalmával azonban a sziget nagy része víz alá kerül.
A terület hossza 1700 méter, a Sulák-patak torkolatától a régi téglagyár romjáig tart. A part északon homokos, a déli szakasz aprókavicsos. Tengerszint feletti magassága 98 méter, de felszíne nem egyenletes. A vízzel elárasztott, 5-10 méter széles partszakaszon a vízi élet nyomai találhatók meg. A többi területen döntően kocsányos tölgy, fehér fűz, vénicszil és nemesnyár telepítés a jellemző. A természetes növényzet visszaállítása céljából az egykori mocsárrét félhektáros területéről kivágták a telepített nyárfákat. Ennek eredményeként lehetővé vált az egykori mocsári növényzet megerősödése és rovarritkaságok visszatelepülése (nagy tűzlepke, magyar szitkár, mocsári szitkár). A terület állatvilága is igen gazdag, sok madárfaj költ a területen: erdei pinty, barátposzáta, vörösbegy, zöldike. A vizes helyeken tőkés récék, fehér gólyák, nagy kócsagok fordulnak elő. Megtalálható itt a karvaly, egerészölyv, réti sas és fekete gólya is. A kecskebékákat szürke gémek ritkítják. A sziget 2004-ben felkerült az európai szinten védett, Natura 2000-es területek listájára.
2011-ben adták át a nyolc állomásból álló Tőzike tanösvényt, ahol esőház, tűzrakóhely, erdei tornapálya egészíti ki az ártér növény- és állatvilágát bemutató tanösvényi táblákat. A névadó, a nyári tőzike májusban nyílik, és olyan anyagot tartalmaz, melyet az Alzheimer-kór és más memóriazavarok kezelésére használnak. Tavasszal csillagvirág és hóvirág pompázik a mocsárréten.
A Tőzike-tanösvénnyel szemben az érdi vízimolnárok életét és a vízimalmok működését bemutató tanösvény hét táblából áll, ezeken dióhéjban jelenítik meg a kétezer éves malomtörténetet és az emberek kenyérhez való viszonyát. Bemutatják a molnárok életét, az árvizeket, a mederfeltöltéseket, a céheket is.
Kaptárkövek
A kaptárkövek olyan kúp alakú sziklaalakzatok, amelyek oldalaiban fülkék és más mélyedések vannak. A fülkés sziklák csoportjai a Pilisben és a Budai-hegységben, a Tétényi platón, de főleg Eger környékén, a Bükk alján fordulnak elő nagy számban, ahol vakablakos köveknek hívják. Ezek a kövek természetvédelmi és kulturális örökségi védelem alatt állnak. A fülkék átlagosan 30 cm szélesek, 60 cm magasak és 25-30 cm mélyek. Bemélyedő keretezéssel rendelkeznek, és a széleken néhol lyukak is kivehetők. Ebből arra következtetnek, hogy a fülkéket valamilyen fedlappal lefedték, és a lyukakba vert ékekkel rögzítették. Funkciójuk még ma sem ismert pontosan. Valószínűleg áldozati vagy urnatemetkezési helyként használták, de méhek tartására is szolgálhatott, ahogy elnevezése is mutatja. Míg az Érd környéki kaptárkövek anyaga mészkő, addig a Bükkalján vulkáni tufában alakították ki ezeket a fülkéket.
További információk itt: https://www.turistamagazin.hu/hir/kaptarkovek-budapest-kornyeken
LevenDuna-tanösvény
Aki kellemes kirándulásra és egy kis kihívásra vágyik Érd környékén, mindenképp érdemes kipróbálnia az újonnan átadott LevenDuna túraösvényt, ami Érd első hivatalos túraútvonala, amely bekapcsolja a települést az országos túraútvonalak hálózatába. A tárnoki Öreghegy, a Biai erdő és az érdi lőtér találkozása, valamint a Duna-parti Beliczay-sziget között vezető 16,5 kilométeres útvonalat két lila színű hullám jelöli, ami a levendulát és a Dunát szimbolizálja.
Az útvonal olyan látnivalók mellett vezet, mint a szilvafás park, a Fundoklia-völgy, a Tárnoki út végén létesítendő rekreációs övezet, a Bíbic utcai egykori gyakorlókert, az ófalusi pincesor vagy a Beliczay-sziget. Továbbá a Kálvária-hegy Szenvedő Krisztus elnevezésű kápolna, a Szapáry-kastélyrom, valamint az érdi (Hamza bég) minaret is elérhető egy kis kitérővel a tanösvényről.
A kihívást kedvelőknek a 310 méteres szintemelkedés miatt a Duna-part felől érdemes elindulni, míg a tanösvény másik végpontjától belevágva ennél jóval kíméletesebb élményben lehet részünk a folyamatos szintcsökkenés miatt.
A túraútvonal kialakításában, engedélyeztetésében és felfestésében is aktívan közreműködött az ÉrdKöVE Egyesület, a tervezett útvonal földrajzi és geológiai értékfelmérésében pedig a Magyar Földrajzi Múzeum, amely így szép példáját adja a civil, a kulturális és örökségvédelmi, valamint az önkormányzati szektor együttműködésének.
További információk itt: https://www.turistamagazin.hu/hir/atszeltuk-erdet-a-levenduna-turauton
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Friss hírek, kiállítások, programok
Tartsa a kapcsolatot a múzeummal, és elsőként értesülhet új kiállításokról, eseményekről, tanfolyamokról, belépő túrákról és egyebekről.