A látogatók közel hetven magyar utazó életútjának segítségével ismerhetik meg, hogy milyen szerepet játszott nemzetünk a Föld megismerésében, a térképek fehér foltjainak eltüntetésében. Volt közöttük őshazakutató, szabólegény, nyelvész, geológus és szerzetes, de ami közös bennük, hogy mindannyiukat a világ megismerésének vágya hajtotta távoli tájak felé.
A kiállítást a Glóbuszok terme nyitja meg, ahol a múzeum földgömbjeiből láthatnak az érdeklődők váltogatást, a legjelentősebb magyar utazók útvonalát ábrázoló térképpel szemben. Ebben a teremben mutatjuk be a világ körüli utazást tett magyarokat, mint Bartha Gyulát és Sulkovszky Zoltánt, akik egy Harley Davidson motorral járták körbe 8 év alatt bolygónkat.
Ezután a XII-XVIII. századi Korai magyar utazók terme következik, ahol többek között megismerhetik az első magyar utazó, Julianus barát utazásának részleteit és a Madagaszkáron járt Benyovszy Móric kalandos életét. Az Ázsia-teremben az őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor mellett helyett kapott a Kaukázus neves kutatója, Déchy Mór, a sánta dervisként is ismert Közép-Ázsia kutató Vámbéry Ármin, és az első magyarként a Fujira felmászó Széchenyi Béla.
A Kínai-alföld kutatója, jeles földrajzprofesszor Cholnoky Jenő - kinek hagyatékának nagy részét a múzeum őrzi - munkásságát szintén itt ismerhetik meg a látogatók. Az Afrika-teremben Teleki Sámuel Kelet-Afrikában járt expedícióját mutatjuk be. Ebben a teremben kapott még helyett az Amerikában járt utazók, mint a Budapesti Növény- és Állatkertet alapító Xántus János, illetve az Ausztrália és Óceánia magyar felfedezői, mint Fenichel Sámuel és Biró Lajos. A XX. századi utazók termébe Germanus Gyula, orientalista életét, Almásy László, a sivatagkutató „Angol beteg”, és az Antarktiszon járt magyar meteorológusok munkásságát ismerhetik meg a látogatók. A kiállítást a Vadászutazók folyósója zárja, ahol Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán munkássága és trófeái ismerhetők meg.
