Érd és környéke lakosai a Szovjetunió munkatáboraiban 1945-
1954.
A második világháború után szovjet fogságba került közel 700 ezer magyar állampolgárra és a
körülbelül 2800 érdi honfitársainkra emlékezik a kiállítás. Sokak nevét nem ismerjük,
sorsukról keveset tudunk. A hallgatás oka a tudatosan előidézett ismerethiány. A kommunista
államhatalom 1945-től évtizedeken keresztül azt a hamis látszatot keltette, hogy szovjet
fogságba csak harci cselekmények közben elfogott katonák kerültek. Valójában a foglyok
harmada kényszermunkára hurcolt civil volt. Nagyszámban kerültek magyar állampolgárok
koholt vádak alapján a GULAG táboraiba. A hadifoglyokat és a civil internáltakat évekig
dolgoztatták a Szovjetunió kényszermunkatáboraiban. A múzeumalapító Balázs Dénes is
megjárta a szumgaiti fogolytábort, ahol 3,5 évet töltött.
A Szabadulás nélkül című tárlat tablók, fotók, továbbá korabeli használati tárgyak, túlélőkkel
folytatott beszélgetések révén érzékelteti a "malenkíj robot" résztvevőinek szenvedéseit és
kiszolgáltatottságát. Az elhurcoltak itthon maradt családtagjainak sorsát és megpróbáltatásait
is érinti a tárlat.
